13.forduló - Bolha Focitanoda SE

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

13.forduló

ARHÍVUM > Bajnokságok > FELNŐTT > 2013/2014 > Mérkőzések

Tárnok BKSK - Pilisszántó SE 1-2 (1-1)
Tárnok, 2013-11-10 - vasárnap 13:30


Játékvezető: Péli Ábel
Aszisztens:
Péli Zsombor, Péli Barnabás
Gól:
Lingli Gábor 8' ill. Kormos Tamás 41', Cserni Gergő 76'
Sárga lap: Nahaj Gergely 69' ill. Kormos Tamás 62', Danku Tamás 86'

A mérkőzés góljait abcd videózta:

A forduló további eredményei:
2013-11-09
Viadukt SE-Biatorbágy II - Budakalász MSE
2-5, Dunakeszi Kinizsi USE - Sóskút SKE 3-1, Pomáz-ICO SE - Leányfalu SE 1-3, Gödi SE - Ürömi SC 0-3
2013-11-10
Pilisszentiván SE - Dunabogdány SE 5-1, Perbál SC - Piliscsaba SE 1-0
Szabadnapos
: Szigetgyöngye SE

Tárnok Bolha KSK: Pintér László 0 - Nahaj Gergely 4 (Czeilinger Péter 72', 0), Veszeli Tibor 6, Csányi Tibor 5, Nagy István 4 - Nagy László 4 (Ilyés Gergő 72', 0), Pluhár Bálint 5 (Csuka Zsolt 60', 5), Fehér Roland 5 - Gyulay Gábor 5, Lingli Gábor 6, Kapcsos Norbert 5
Kispad: Szimandl Gábor, Nagy Dániel
Edző: Kovács László

Pilisszántó SE: Borka Ádám - Lőrincz Tamás István, Cserni Gergő, Strbik Ferenc (Stocker Zoltán 60'), Tóth Zsombor - Sárközi András, Danku Tamás, Pasic Alija (Gocsál Márk 82'), Galda Dávid - Kormos Tamás, Fetter Gergő
Edző: Molnár Richárd

A mérkőzés gyásszünettel kezdődött. 1 perces csenddel adóztunk a  2013-11-09.-én, tragikus hirtelenséggel elhunyt BONCZ PÉTER emlékének, aki 2003-ban alapítója volt a Bolha Focitanodának. Nevelt fia, Kovács Gyula, U21-es csapatunk labdarúgója. Osztozunk Gyuszi és az egész család fájdalmában és örökké emlékezni fogunk Péterre.

A 13. forduló nem hozott szerencsét. Sajnos elszenvedtük első hazai vereségünket és még fájóbb, hogy egy olyan ellenféltől, aki nem is tartozik a csoport élcsapatai közé.
Nem úgy indult ez a mérkőzés, hogy bármi problémánk is akadna majd a "papírforma betartásával". Nagyon határozott támadó játékkal indítottuk a mérkőzést. Rohamoztuk a vendégek kapuját és ez már a 8. percben eredményre vezetett. Gyulay, Kapcsos volt a labda útja.  Kapcsos Norbi a 16-os oldalvonalától adott laposan középre a bal oldalról, az éppen érkező Lingli Gábor elé, aki félmagasan lőtt a kapu bal oldalába. Ekkor azt hiszem, hogy a legpesszimistábbak sem gondolták, hogy a korán jött első gólunk, egyben az utolsó is lesz. Pedig sajnos így történt. A továbbiakban már csak helyzetekig jutottunk. Játékunk ettől kezdve jelentősen ellaposodott, mintha úgy érezték volna játékosaink, hogy ez a győzelem már magától is meg lesz. Annyira nem így volt, hogy a félidő vége előtt pár perccel egy bal oldali vendég támadást követően Pasic a felugró védőink mellett is
tovább tudta fejelni a labdát és az érkező Kormos Tamás tisztán lőhetett a hosszú sarokba.
A második félidő első 20 percében játékunk monoton volt és "semmitmondó". Játékosaink éppen csak ott voltak a pályán, megcsinálták a kötelező passzokat, megjegyzem, nagyon sok hibával, de semmi pluszt nem láttunk szinte senkitől. Talán Veszeli Tibi szokásos magabiztos labdaszerzései és Lingli lendületes előretörései jelentettek némi kivételt. A félidő közepénél felcsillant még egy kis remény. A pilisszántói játékosoknál elfogyott a levegő. Elfáradtak és ekkor úgy nézett ki, hogy végre eljött a mi időnk. Néha percekre is sikerült a kapujuk elé szorítani ellenfelünket, de gólt nem tudtunk szerezni. Többnyire ez sem ellenfelünkön múlott, hanem a saját tehetetlenségünkön. Sajnos ebben a periódusban is rengeteg hibával játszottunk. A labdákat sokszor csak vaktában rúgtuk előr és még csak véletlenül sem saját játékoshoz, vagy legalább üres területre, hanem a jól megtermett védőkre. Sokszor még a biztonsági rövid passzokat is sikerült ellenfélhez továbbítani. Így azután a 76. percben jött a kegyelemdöfés. A nemrég beállt Czeilinger Péter kézzel ért a labdához a 16-osunkon belül. Nem volt szándékos, de a szituáció olyan volt, hogy nem tévedett a játékvezető, amikor tizit ítélt. Ezzel a legetőséggel éltek is a vendégek és Cserni Gergő nagy erővel vágta a labdát a jobb sarokba. Védhetetlen 11-es volt. Ettől kezdve a vendégek azt tették, amit ilyenkor minden vendégnek tenni kell, 11 emberrel védekeztek. Hiába szorítottuk a kapuja elé vendégeinket, ők állták a rohamokat, mai játékunkkal pedig még esélyünk sem volt, hogy feltörjük ezt a demény diót.
Valljuk be, nem erre számítottunk!

Kovács Lászlót kérdeztem:

 
Copyright 2015. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz